Mi a stroke és hogyan ismerhetjük fel?

A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-okra. Iszkémia oxigén-hiányos állapotot jelent, úgy alakul ki, hogy az agyszövethez nem jut elegendő mennyiségű oxigénben gazdag vér az artériákon keresztül, vagy pedig a szövetek által felhasznált vér nem tud újabb adag oxigénben gazdag vérre kicserélődni, mivel a vér a vénákon keresztül nem tud kellő ütemben tovább áramolni, azaz pang. Az iszkémiás stroke-okban - amely a stroke-ok túlnyomó többségét, mintegy 80 %-át teszi ki - a szöveti átáramlászavar, és következésképpen az oxigénhiány (iszkémia) leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása. Amennyiben az artéria elzáródását a szívből vagy az ér egy korábbi, szívhez közelebb eső szakaszából származó vérrel sodródó részecske vagy törmelék zárja el, akkor embóliás stroke-ról beszélünk. Embólus nagyon sokféle anyag lehet, például vérrög, koleszterol-kristályok, meszes-plakk darabjai.

Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el,trombotikus stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi infarktusnak is nevezünk.

Elzáródhat az artéria az artériafal gyulladása vagy a fokozott vérnyomás okozta érfal-vastagodás és meszesedés miatt is. A cukorbetegség is érfalkárosodáshoz vezet. Vérrögképződés történhet az elvezető agyi vénákban is, ekkor vénás trombózisról beszélünk. Előfordulhat az is, hogy a vérnyomás leesése miatt (pl. heveny szívinfarktus, szívritmuszavar esetén) ún. határzóna-infarktusok alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a nagyobb artéria-ágak ellátási területeinek határán levő agyterület szenved el oxigénhiányra visszavezethető károsodást. Érthető módon ezek a területek a legérzékenyebbek a (jelen esetben nyomás csökkenés kapcsán) hirtelen kialakuló vérellátási zavarra. A vérzéses stroke (agyvérzés) akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás összenyomhat ép agyterületeket, és akadályozhatja a vér bejutását az agyba. A vérzéses stroke-nak két fajtája van, az egyikben az agyban futó erek repednek meg, a másik esetben az agy alapján futó erek véreznek.

Az előjelek

Az esetek nagyjából 30%-ában a stroke-ot megelőzi egy vagy több úgy nevezett mini stroke (TIA), amikor ideiglenesen tapasztalhat az áldozat vérellátási problémát. Ez akár hónapokkal az agyvérzés előtt előre jelezheti a problémát, percekig vagy maximum pár óráig tapasztalja meg a beteg a stroke tüneteit, utána pedig tünetmentes időszak jön.

Cselekedjünk minél gyorsabban!

Minél gyorsabban felismerjük a bajt, annál nagyobb az esély egyrészről a túlélésre, másfelől pedig a negatív hatások csökkentésére, hiszen minden egyes perc további idegsejtek elhalásához, agyi területek károsodásához vezethet. Így bénulást, beszédzavart de akár halált is okozhat, ha nincs idejében elcsípve a betegség. A stroke gyakorlatilag azonnali beavatkozást igényel, így kritikus lehet a betegség felismerése, hiszen sokszor ezen múlik valakinek az élete.

Nem ritka, hogy a tüneteket, - mivel el-elmúlhatnak - félvállról veszik, és későn fordulnak orvoshoz, későn hívnak mentőt. Sajnos azt is hallottuk már, hogy a kórházban nem ismerték fel a tüneteket, és hazaengedték volna a beteget, de mire a hírrel visszatértek hozzá a kórterembe, kómába esett a páciens, és már nem lehetett megmenteni, a szervei fokozatosan leálltak. Tehát fontos, hogyha a tünetek fennállnak, soha ne zárjuk ki a stroke lehetőségét.

A stroke gyors felismerése - a tünetek

Először egy gyors tesztet szeretnénk megosztani veletek, amelyet a webmd.com orvosszakértői állítottak össze. Angolul a gyorsteszt neve F.A.S.T., ami azt jelenti, hogy gyors. A betűk pedig a következő szavakat jelölik.

F azaz Face, magyarul Arc: ellenőrizzük, hogy van-e bármi furcsaság a páciens arcával, ferde száj, vagy nem egyformán nyitott szem, lefittyenő szemhéj vagy ajak.

A azaz Arms, magyarul Karok: kérjük meg a beteget, hogy emelje fel a karját, és ellenőrizzük, hogy egyformán mozognak-e a kezek; illetve, hogy az egyik kar leesik-e, van-e egyoldali izomgyengeség.

S azaz Speech, magyarul Beszéd: Hallgassuk meg, hogyan beszél a páciens. Tiszta a beszéd, van összefüggés? Kérjük meg, hogy ismételjen el egy egyszerű mondatot, például Kék az ég vagy Zöld a fű, ha nem tudja elismételni, nagy a stroke esélye.

T azaz Time, magyarul Idő: ha a fent felsorolt legfontosabb tünetek közül valamelyik jellemző a betegre, vagy esetleg mindegyik, akkor haladéktalanul hívjuk a mentőket, hiszen innentől kezdve már minden csak azon múlik, hogy milyen gyorsan kerül a páciens szakértői kezekbe.

További tünetek:

- az éberségi szint csökkenése (álmosság, eszméletvesztés és kóma)
- a hallás és az ízérzékelés megváltozása, ügyetlenség
- zavartság, emlékezetkiesés
- nehéz nyelés
- írási és olvasási nehézség
- szédülés, a mozgás abnormális érzékelése
- a hólyag és a belek feletti kontroll hiánya
- egyensúlyvesztés, a koordináció hiánya
- izomgyengeség az arcban, a karon, vagy a lábon (általában csak az egyik oldalon)
- zsibbadás, vagy bizsergés a test egyik oldalán
- személyiségbeli, hangulati és érzelmi változások
- látászavar, kettős látás, vagy a látás elvesztése
- érzékelési változások: fájdalom, nyomás, hőmérséklet érzékelésének megváltozása
- beszédzavar, vagy mások beszédének nehezebb értelmezése

Forrás: webmd.com, vital.hu, webbeteg.hu infromációi alapján írta kábé